Anyagcsere- a tápanyagok felszívódása és emésztése

anyagcsere

Szervezetünk a táplálékkal felvett tápanyagokat közvetlenül felhasználni nem tudja, azokat építőköveire kell bontania. Ezekből épülnek fel  sejtjeink saját anyagai. Ez az emésztés.

A táplálék felvételére, feldolgozására és átalakítására szolgáló szervek az emésztő rendszer részei, mely 3 szakaszból áll:

  • felső szakasz: szájüreg, garat, nyelőcső
  • középső szakasz: gyomor és vékonybél
  • alsó szakasz: vastagbél és végbél

A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik. Itt a nyállal keveredve átnedvesedik, ami a továbbhaladását segíti, valamint a nyálban található enzim a nyálamiláz megkezdi a benne található összetett szénhidrátok (keményítő) bontását. A nyelv az ízlelésben és a nyelésben játszik szerepet.

A feldarabolt táplálék a garaton és a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. A gyomor egy zsák alakú, izmos szerv, mely L-alakban görbült. A nyelőcsővel kapcsolódó része a gyomorszáj,a bélbe vezető nyílása a gyomorvég. A gyomor belső felszínét redőzött nyálkahártya borítja, ezen találhatók a gyomor mirigyek, melyek a gyomornedvet termelik. Ez egy víztiszta 0,9-1,5 ph-jú sósavat és enzimeket( pepszint, kimozint és lipázt) tartalmazó folyadék. A sósav aktivizálja a pepszint, ugyanis az csak erősen savas környezetben képes a fehérjéket egyszerű peptidekre bontani. A kimozin a tej megalvasztásában játszik szerepet, valamint segíti, hogy a tej fehérjéje, a kazein apró pelyhek formájában kicsapódjon a gyomorban. A lipáz zsírbontó enzim, mely nagyon kis mennyiségben van jelen , az itt zajló zsírbontás ezért elenyésző.  A gyomor önemésztését egy szntén ott termelődő váladék, a mucin akadályozza meg, melynek savmegkötő hatása van.

A különböző fajta ételek lebontásához tehát különböző emésztőnedvekre van szükség, vagyis ami az egyikhez alkalmas, a másikhoz nem.  A gyomor az oda kerülő táplálék bontásához mindig az éppen szükséges kémhatású és összetételű gyomornedvet állítja elő. Sajnos étkezési szokásaink és a hagyományos ételeink szinte teljes egészében olyan összetevőkből állnak, melyek egymással ellentétes ph-jú gyomornedvet igényelnek  (hús-krumpli, kenyér-felvágott…)  A fehérje bontásához savas enzim, a keményítőhöz lúgos kell. A sav és lúg azonban semlegesíti egymást, ami folyamatos utánpótlás termelésére ingerli a gyomrot. Amíg ez megtörténik a táplálék nem tud tovább haladni és az egyes összetevők romlani kezdenek: a fehérje rothadni, a keményítő erjedni. A bomlás során mérgező gázok is keletkeznek, melyek felfúvódást, gyomorégést okoznak. Sokszor tévesen gondoljuk tehát, hogy az ilyen jellegű problémánk oka savtúltengés. DEPURA-T

A gyomor disszkomfort érzete számos egyéb betegség oka is lehet. Nyálkahártyájának hiánya esetén gyulladás lép fel,mely ha eléri a gyomorfal izomrétegét gyomorfekély kialakulását okozza. Ennek a problémának a további következménye rosszindulatú elfajulás is lehet, ezért ha szegycsont mögötti fájdalom, égő érzés, fájó-, maró éhségérzet, hányinger, hányás jelentkezik  vagy indokolatlan  fogyás , akkor mindenképpen keressük fel orvosunkat!

A gyomor nyálkahártya károsodását egy  kórokozó , a Helycobakter pylori megtelepedése is okozhatja, mely során olyan hámsérülés történik, melyen keresztül a sósav képes károsítani a sejteket,  hirtelen jelentkező heves fájdalmat  produkálva.

Az egészségtelen életmód, mértéktelen kávé, alkohol, cigaretta fogyasztás, valamint a stressz  fokozza a gyomorban termelődő sav mennyiségét. A túl sok sav visszafolyik a nyelőcsőbe, mely ha rendszeresen előfordul  nyálkahártya felmaródásokat, gyulladásokat okoz. Járulékos tünetként kísérheti hasi puffadás, hányás, szegycsont mögötti égető fájdalom, mely fokozódik lehajolás,  lefekvés esetén. Ez a reflux.

A gyomorból a táplálék a bélcsatornába kerül, melynek leghosszabb(5-7m) szakasza a vékonybél.

A vékonybél gyomorral kapcsolódó része a patkóbél(duodendum).  A savanyú kémhatású  gyomortartalom itt három emésztőnedv hatása alá kerül: hasnyálmirigynedv, epe, bélnedv-melyeknek nagy szerepe van még a megfelelő enzimműködéshez szükséges lúgos ph kialakításában is.

A hasnyálmirigy(pankreas) váladéka lúgos kémhatású( 8-9ph), színtelen folyadék, melynek mennyisége 1-1,5 l között ingadozik. A benne található enzimek :

  • a fehérjebontó tripszin,( ami a gyomorban megindult tejfehérje emésztést fejezi be)
  • a zsírbontó pancreas-lipáze ( ami a zsírok észterkötéseit hasítja fel glicerinre és zsírsavakra) valamint
  • a szénhidrátokat bontó pancreas-amiláze.

A tápanyagok a bélfalon való felszívódás utána  májba kerülnek. Itt a baktériumok és a bél által felszívott idegen anyagok kiszűrődnek, illetve a  tápanyagok tovább bomlanak, hogy azokat a szervezet hasznosítani tudja. A máj termeli ezenkívül a nélkülözhetetlen koleszterin szükséges  mennyiségének felét, valamint az epét.

Az epe a máj váladéka. Keserű ízű, nyúlós, zöldessárga, lúgos kémhatású (7-7,8 ph)folyadék, melyet a májsejtek folyamatosan termelnek, de csak az emésztés alatt kerül a vékonybél szakaszba. Napi mennyisége 600-1500ml. Az epe enzimeket nem tartalmaz, de sok olyan anyag van benne, ami más emésztőnedvben nem találhatók meg. Ilyenek pl. az epesavak, melyek olyan koleszterin molekulák, amiket a májsejtek koleszterinből termelnek és feladatuk, hogy fokozzák a lipidek oldékonyságát és felszívódását. Az epe tehát a zsír- emésztés alapanyaga. C200

Az anyagcsere kémiai folyamatait lényegében a vékonybél mirigyei által termelt bélnedv fejezi be, amely egy világossárga színű, szagtalan, gyengén lúgos folyadék(8,3 ph)

A vékonybél nyálkahártyáját bélbolyhok borítják, melyek növelik felületét- azaz a tápanyagok jobb felszívódási lehetőségét.  A vékonybél falának érellátása gazdag, az erek a felszívott tápanyagokat a májkapu vénán (a véna portae) keresztül a májba szállítják.

Az anyagcsere folyamatokat hormonális tényezők is befolyásolják. (…folyt. köv..)

Az emésztési folyamatokat segítő enzimek hiánya,  vagy csökkent  működése felszívódási zavarokhoz (malabszorbcióhoz)vezet. Ilyen a szénhidrátok, a glutén vagy a laktóz  felszívódási zavara.Ez a rendellenesség a tápanyagok elégtelen emésztése, a lebontáshoz szükséges enzimek mennyiségének csökkenése, a vékonybél nyálkahártyájának károsodása ,vagy fertőzések kialakulásának következménye. A tünetek változóak: testsúlycsökkenés, hasmenés, tápanyaghiány. CARMIN 30

A hasmenés tehát önmagában nem betegség, hanem valamilyen komolyabb probléma tünete.  Előfordulhat egy másik betegség kezelését kísérő antibiotikum kúrát követően, de általában a  leggyakoribb ok valamilyen fertőzés, pl. Rota vagy calici-vírus által, mely gyors lefolyású. Ha azonban a hasmenést nem múló, kínzó fájdalom, gyulladás, vagy véres széklet kíséri akkor a tünetegyüttes Chron-betegségre utal, melynek egyéb jellemzői még a csökkent étvágy, fogyás, afta a szájban, valamint fáradtság és  láz. FLODIR 10, DEPURA FLOR

A másik kellemetlen bélpanaszokkal járó betegség az irritábilis bél szindróma(IBS). Ennél a problémánál a beteg alhasi görcsös fájdalmakról panaszkodik, hasmenése vagy székrekedése van, fokozott gázképződés, puffadás kíséretében, ami erősen kímeríti a szervezetet. Ezek időről-időre visszatérő tünetek eltérő intenzitással, melyek rontják az  életminőséget. Ez egy funkcionlis  betegség, tehát hátterében nem szervi elváltozás áll, hanem  olyan rendellenes  idegi- és izomműködés okozza, mint pl. a depresszió vagy szorongás. FLODIR 10 granulátum, CARMIN 30

A vékonybél kiemelkedő szerepet tölt be az immunrendszer működésében is. Megakadályozza a különböző kórokozók megtelepedését és a vér- vagy nyirokáramba jutását. Az itt élő mikroorganizmusok kb. 800 féle baktériumból és gombákból állnak, melyek száma 100 trilló körüli és a testsúlyunk közel 2 kg-ját teszik ki. A bélflóra egyensúlyának megbillenése nemcsak különböző betegségek kialakulásához vezet, hanem komfortérzetünket, hangulatunkat is befolyásolja. A legújabb kutatások szerint a bél és az agyunk kapcsolatban van egymással, a kutatók második önálló agyunkként említik, mely önálló reflex-érzőrendszerrel rendelkezik. Eszerint belünk folyamatosan információkat küld az agy számára, mely bizonyos érzelmeket vált ki és fordítva: pl. a stressz néhány embernek gyomorfájást, hasmenést okoz. Ezesetben tehát emésztési problémáink és disszkomfort érzetünk sok esetben lelkiállapotunkat tükrözi. DEPURA FLOR

A táplálék felvétele után kb. 5 – 6 óra múlva jut a maradvány a vastagbélbe. A béltartalom híg állományú, emésztetlen tápanyagokat, növényi rostokat, sókat, vizet és a vékonybélfalról levált sejteket tartalmaz. A víz és az oldott ásványi anyagok az ozmózis révén nagyrészt visszaszívódnak, ezáltal a béltartalom bekoncentrálódik végül ha elegendő mennyiség gyűlt össze kiürül.

Bizonyos emésztetlen anyagokat a vastagbélben élő baktériumok bontanak le  és számos a szervezetnek fontos anyagot szintetizálnak (K és B-vitamin), melyek aztán itt szívódnak fel. A mikroflóra akadályozza az egyes patogén mikróbák elszaporodását és kórokozását. A normális bélflóra elpusztítása emésztési zavarokat, rothadási folyamatokat, hiánybetegségeket és bélfertőzés okozhat.

Egyéb veszélyforrás lehet a vastagbélfal kitüremkedéseibe( divertikulumokba) szoruló széklet maredék, mely tovább bővíti a bélfalon lévő mélyedéseket( divertikulózis), így az ott rekedt salak egyre nehezebben távozik. Ezek a maradványok súlyos esetben vérzést, gyulladást vagy fertőzést okoznak ha sokáig nem tudnak kiürülni. A nem kezelt probléma bélgyulladást (divertikulitiszt) eredményezhet. Oka rosthiány. OROLAX, FLORASTIP granulátum

A vastagbél az egyik leginkább alábecsült és máltánytalanul elhanyagolt szervünk. Az ember általában a székletével csak akkor kezd el „törődni”, amikor már valamilyen zavar lép fel, esetleg fájdalom jelentkezik. Ha odafigyelünk az apró jelzésekre és szokatlan tünetekre sok betegséget előzhetünk meg. Fontos, hogy van-e minden nap székletünk, elegendő mennyiségű-e és maga a székelési folyamat könnyen indul és zajlik-e le. A széklet színe és állaga, sőt szaga is tájékozódási pontotot nyújthat az emésztési folyamatokról, a vastagbél állapotáról, vagy egyéb eltérésekről.

A széklet patogén eltérései:

  • fehér, lepedékes és nyákos –pl. candida gomba okozta fertőzésre utal
  • palaszürke, fehér-epeutak elzáródását jelzi
  • fekete széklet(alvadt vérrel) belső vérzési problémákról (pl. fekély) tanúskodik
  • erősen bűzlő széklet- a vastagbél rothasztó, erjesztő folyamatainak túlsúlyáról ad felvilágosítást
  • ha túl zsíros a széklet akkor a hasnyálmirigy vagy az epe rendellenes működése, esetleg salmonella fertőzés lehet a háttérben

Rendkívül száraz, kis mennyiségű vagy ritka széklet székrekedés tünete. Erről egyéb helyeken jelentkező elváltozások is árulkodnak, mint pl. a lepedékes nyelv, rossz lehelet, fejfájás, álmosság, korgó-morgó hangok a hasban.

A rossz minőségű ételek fogyasztása során a vastagbélen üledékek rakódhatnak le, melyek az ott lévő bemélyedésekben a vízfelszívódás után megkövesedett székletté válnak, rejtett székrekedést okozva. Ezek a maradványok akadályozzák a felszívást így rothadó, erjesztő folyamatokat indítanak el,  mérgeket bocsájtanak ki, amik a véráramba jutva önmérgezést     ( autóintoxikációt) indítva el. Ez pedig rövidíti élettartamunkat. OROLAX, FLORASTIP gran.

 „A halál a belekben lakozik”

 Az elégtelen emésztés, illetve a felszaporodó baktérium  mennyiség további kellemetlen tünet oka. Ilyen a puffadás, vagyis a bélgázok megjelenése.

Ezek oka lehet:

  • a gyors étkezés, rágózás, szénsavas üdítők során nyelt levegő
  • baktériumos erjedés az élesztős tészták és magas cellulóz tartalmú  zöldségek  fogyasztása      után
  • felszívódási zavarok következtében
  • renyhe bélmozgás estén
  • gázok távozásának akadályoztatása esetén. CARMIN 30